Reformációi istentisztelet

2022. október 25-én reformációi istentiszteletet tartottunk a Komlóstetői Református Általános Iskola aulájában.

„Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk? Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön, miután pedig elvetették, megnő és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak.” (Mk 4,30-32)

Mit is lehet kezdeni egy kicsi mustármaggal? Mit kezdhet az egyház és mit kezdhetünk mi, keresztények a magunk kicsi hitével, amikor olyan sok és nagy baj van a világban, és a saját életünkben is? Mit kezdhetünk Jézussal, és mindazzal, amit ő az Isten országáról tanított: a szelídséggel, a megbocsátással, a szeretettel? Mindez szép, de megoldja-e a mi gondjainkat?

Ezen az alkalmon, ahol a reformációról is megemlékezünk, a legjobb példa erre Luther Márton, vagy Kálvin János munkássága, s élete.

Luthert a Worms-i birodalmi gyűlés után majdnem megölik az erdőben, miközben hazafelé tart. Arról a gyűlésről, ahol a legenda szerint a pápai követ és az uralkodó előtt is azt a mondatot találja mondani: „Ha valaki meggyőz engem az ige alapján arról, hogy amit mondok, hazugság, és nem pápai rendelkezésekkel és egymásnak is ellentmondó bullákkal próbálnak meggyőzni, akkor hajlamos vagyok jobb belátásra jutni, és tanulni, ameddig azonban erre nem képesek, addig nem taníthatok és nem hihetek mást.” Luther nem akarta megváltani a világot, és nem is a császár előtt kezdte. Azzal kezdte, hogy Wittembergben szorgalmasan tanult, hogy tanárként előadásaira kiválóan felkészült, és hogy nem rettent meg az ellenállástól, sem a politikától.

De Kálvin János is lehetne példa, aki Genf városában, miután a városi tanáccsal összefogva új rendelkezéseket hoztak, többször is úgy ment fel a szószékre, hogy a pulpituson fenyegető leveleket talált. Volt, hogy ablakait beverték, megrágalmazták, sőt, végül el is üldözték a városból. Csak akkor döbbennek rá, mennyire kellett a városnak a szigorúság, mikor évekkel később bajba kerülnek – és ekkor ők maguk kérik Kálvint a visszatérésre.

Nem sokról van szó: egy szorgalmas teológusról, aki azt, amit megértett, felvállalja, és egy jogászemberről, aki az evangéliumi életformát szeretné megvalósítani. Mellette írnak, dolgoznak, imádkoznak, utaznak. Kezdetben egy-egy emberről, aztán egy-egy városról van szó. De később többről is, mert a reformáció két legerősebb iránya köszönheti nekik a nevét és alaptanításait: ez azonban a mustármagból indul, két ismeretlen ember küzdelmeivel, kis csetepatéival. 

Jézus azt mondta egyszer: Ha akkora hitetek lenne, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek, hogy ugorj a tengerbe, és megtörténne. Nem a hited mérete, hanem a minősége az, ami meghatározza sikeredet. Kérjük, hogy adjon nekünk Isten csak egy mustármagnyi kicsiny hitet, hogy Isten országa a megszülessen és növekedni kezdjen bennünk! Ha ez megtörténik, a folytatás sem marad el. Mert azt ígéri Jézus, hogy: Isten országa hatalmas fává nő.

Láttam egy filmet az afrikai tűzhangyákról. Kicsik és legyőzhetetlenek. A film mutatta, ahogyan egy vonuló hangyacsapat egy óriáskígyót falt fel! Hiába tekergett az erős kígyó, a hangyasereg végzett vele. Egy hangya valóban túl kicsi, de sok tízezernyi hangya együtt a legnagyobb állatot is elpusztítja.

32. A hit a legtöbbször így működik – csak ritkán hősök által, a legtöbbször viszont egy csapat erejével! Azzal, hogy egyet szeretnénk, és az ellentéteket elsimítva együtt harcolunk azért, amiről tudjuk, hogy jó! Ez a hit valódi ereje.